Kréta

Görögország legnagyobb szigete
 

Több százezer turistát vonz évente, hiszen a nyaralni vágyók mindent megtalálnak Krétán, ami egy tökéletes nyaraláshoz szükséges:

látnivalót, szórakozást, gyönyörű vidéket, strandokat, kitűnő helyi borokat és a méltán kedvelt görög konyhát.

Mindig valami új

A hagyományokat őrző Trapsanót is megismerhetjük, ahol a tipikus görög kék kerámiák készülnek, továbbá híres turisztikai látványosság Knósszosz, Phaisztosz és Gortüsz ásatásai és Rethymno kastélya.

Kréta hangulatos halászfalvai és hegyi falvai, a hosszú homokos és kavicsos tengerpartok, a kristálytiszta kék víz, a görög vendégszeretet, a kiváló ételek idilli nyaralóhellyé teszik, és annyi a látnivaló,

hogy egy nyaralás sokszor nem is elég, mindig felfedezhetünk valami újat Krétán.

Kréta legnagyobb városa egyben a sziget fővárosa is. A tenger mellett fekvő, 150.000 lakosú Heraklion igazi nagyváros. Kréta legforgalmasabb repülőtere is a város mellett található. A fővárosnak több ezeréves múltja van: kikötőjét a krétai civilizációk már az ókor óta használják, és a mínoszi kultúra egyik központjának tekintett Knosszosz is a közelben terül el. A város alapkövét szaracénok rakták le i.sz. 824-ben. Alig száz évvel később a város bizánci uralom alá került, majd 1204-ben eladták a velenceieknek. A velenceiek által ‚Candia’ néven emlegetett város hamar a környék kulturális központjává vált. 1462-ben a város falait nagyon komolyan megerősítették. Az egyre erősebb város fejlődésének az oszmán birodalom megérkezése vetett véget a 17. század közepén. A törökök óriási haderővel, több száz fős hajóhaddal támadták a szigetet. A törökök a város elfoglalása után a súlyos károkat szenvedett falakat kijavították, a templomokat mecsetekké alakították át. 1913-ban a sziget egyesült Görögországgal. A várost ekkortól kezdték csak a ma ismert nevén, Heraklionként hívni. Mára Heraklion Görögország negyedik legnagyobb városává nőtte ki magát, illetve repülőtere Athén után a második legforgalmasabb görög repülőtér. 

Kelet-Kréta egyik leglátogatottabb üdülő települése. A tömegturizmus a ’60-as évektől kezdődően indult be, és a főként mezőgazdasággal foglalkozó falu hamarosan kedvelt nyaralóközpont lett. Ma Hersonissos tengerpartján elsősorban szállodák és apartmanok sora található. A környék teljesen kiszolgálja az ideérkező turistákat. Éttermek, bárok, szórakozóhelyek, tavernák sora várja a vendégeket. Butikokban és ékszerüzletekben is nézelődhetünk, ezek változatos árakon kínálják minden igényt kielégítő termékeiket. A közelben fekszik Kréta egyetlen nagy golfpályája, de a település akváriuma is várja a vizek világa iránt érdeklődőket. Hersonissos keleti részén terül el a település kikötője, ahonnan hajóba szállva akár rövid kirándulásokat is tehetünk. 

24 km-re keletre fekszik Herakliontól és 1 km-re Hersonissos nyugati végétől. Ez a térség része a különleges partszakasznak, mely Kokkini Hanitól Maliáig húzódik. Ugyan kőhajításnyira van Hersonissostól, mégis teljesen más világba érkezik az ide utazó: néhányan úgy emlegetik, mint Hersonissos igényes külvárosa. Itt a hotelek szolgáltatása talán a legjobb színvonalú Krétán, a legmagasabb kategóriát kereső utasok is biztosan tökéletes nyaralásra számíthatnak. Anissarasban nincsenek nyüzsgő bárok vagy az éjszakai élet, itt az exluzív kikapcsolódást kedvelő turisták érezhetik magukat otthon. Természetesen Hersonissos közelsége remek lehetőséget nyújt mindenkinek, aki tavernát, diszkót választ esti elfoglaltságnak.

Rodoszi tartózkodásuk, nyaralásuk alatt feltétlenül kóstoljanak meg minél több görög specialitást vagy akár az összeset. A magyar konyha nagyon ízletes és fűszeres, de a görögök is hasonlóan pikánsan főznek, sütnek.

Az ország adottságai lehetővé teszik, hogy sok friss zöldséget használjanak, halételekkel, különleges húsokkal. A görögök konyhaművészet sok változáson ment keresztül az évszázadok során, míg eljutott jelenlegi formájához, amely meghódította az egész kontinenst. Gondoljunk csak a sok gyros bárra, ami számtalan helyen felelhető Magyarországon is, vagy a görög salátára, ami egyetlen étterem kínálatából sem hiányozhat.

Már az ókorban is a görög társadalmi élet egyik legfontosabb eleme a lakoma volt, ezt a remek szokásukat mind a mai napig megőrizték. Az emberek gyakran összejönnek a barátokkal, a családdal tavernázni. A taverna a görög éttermek egyik fajtája, általában családi vállalkozás, és igazi házias görög ételeket kínál. Ezeket az étkezdéket a helyiek és a turisták is előszeretettel látogatják.

Mivel a görögök evés közben is beszélgetnek, ezért sok az előétel, amit csipegetni lehet, és kevesebb a főétel, a desszert pedig többnyire szezonális gyümölcs. A süteményeik az 500 éves török hatásnak köszönhetően nagyon édesek és gyakran tocsognak a mézben.

A GÖRÖG KONYHA

LEGFONTOSABB ALAPANYAGAI

Görög joghurt: Az igazi görög joghurt eredetileg juhtejből készült, de ma már inkább tehéntejből készítik. Az általunk ismert joghurtnál magasabb a zsírtartalma (10%), ezért sűrűbb és krémesebb, viszont ennek ellenére nem hizlal – sőt, a karcsúsodni vágyók diétás étrendjének elengedhetetlen kiegészítője! A felszíne sima és bársonyos, ízre pedig nem savanyú. Alacsony szénhidrát-, laktóz- és sótartalma miatt egészségesebb, mint a nálunk ismert joghurt, vérnyomáscsökkentő, immunerősítő és rákellenes hatását is említik. Felhasználását tekintve nagyon változatos, édes és sós ételekhez egyaránt kitűnő alapanyag. A görögök előszeretettel fogyasztják mézzel, de ez például a tzatziki alapja is.

Feta sajt: A méltán híres görög saláta legfontosabb alapanyaga a feta. Már az ókori görögök idejében is ismert és kedvelt volt. Eredetileg kecsketejből készül, ez sokkal krémesebb és puhább, mint a juh- vagy a tehéntejes változat. A színe hófehér, az íze jellegzetesen savanykás, és kissé sós, az állaga tömör ugyan akkor krémes, viszont könnyen törik és morzsolódik. Általában sós lében vagy fűszeres olajban tárolják. Ha kimérve vesszük Görögországban a piacon, ügyeljünk rá, hogy megfelelő mennyiségű lét is adjanak hozzá és otthon is ebben tároljuk, különben kiszárad. Mára már nem csak a görög, hanem az egész mediterrán konyha elengedhetetlen alapeleme.

Görög olíva bogyó és olaj: A görög konyha talán legfontosabb alkotó eleme. A sajátos száraz és meleg éghajlatnak köszönhetően az olajfa azon kevés fa fajták egyike, amelyik megél Görögországban. A bogyóját is és az abból sajtolt olajt is használják, minden háztartás elengedhetetlen kelléke.

Görög fűszerek: A legfontosabb görög fűszerek a görög bazsalikom, a kakukkfű, az oregánó, a kapor, a koriander, a fahéj, a kömény, az olajbogyó, az olívaolaj, a fokhagyma és a pálinkájáról is jól ismert ánizs.